Chip 1996 April/CHIP 1996 aprilis (CD06).zip/CHIP_CD06.ISO/hypertxt.arj/92/ALAPOK3.CD

Text File | 1995-09-17 | 18KB | 354 lines

      @VA szürke valóság@N

      @VAz IBM PC-k alapkiépítése@N

          Alapkiépítés alatt a  következôket értjük: a  számítógép
      központi egységét, az operatív memóriát (röviden  memóriát),
      a billentyûzetet, a monitort, és legalább egy háttértárolót.
          A felsorolt egységek kapcsolatát mutatja az 1. ábra. Itt
      rögtön egy fogalmi zûrzavarba  akadunk. Az ""IBM PC"  ma már
      akár öt féle gépet jelenthet. Megjelenésük sorrendjében: PC,
      XT, AT,  386-os, 486-os.  A fontosabb  (átlag)adatokat az 1.
      táblázat foglalja össze.

                PC    XT     AT        386 AT  486 AT
       proc. típusa     8086  8086   80286     80386   80486
       bit              16    16     16        32      32
       órajel (MHz)     4     4-8    10-20     20-40   30-50
       memória (KB/MB)  256   512    640-2     2-4     2-8
       floppy (KB/MB)   360   360    1,2/1,44  ua.     ua.
       merevlemez (MB)  --    10-20  20-160    40-700  40-700
       1. táblázat

          E táblázat  csak nagy  vonalakban helytálló.  Létezik XT
      1,2   Mbyte-os  floppymeghajtóval,   AT  merevlemez   nélkül
      (például  mint  hálózati  munkaállomás)  stb.  A  megnevezés
      alapja a processzor típusa  (Intel 8086, ..., 80486),  s míg
      az XT-knek van merevlemezük, a PC-knek nincs. Legalábbis  az
      IBM PC-kkel  induló családban  az elsô  merevlemezes gépeket
      nevezték el XT-nek  -- mára viszont  a ""PC" szó  bármilyen,
      IBM PC-vel kompatibilis gépet jelölhet (tehát 486-ost is).


      @VBillentyûzet@N

          A   billentyûzetrôl  röviden:   megtalálhatók  rajta   a
      szokásos írógép billentyûk (némileg más elrendezésben);  egy
      elkülönített  számbillentyûzet  (adatrögzítési feladatokra),
      amely egyben  a kurzormozgatás  funkcióját is  ellátja a  83
      gombos változatban;  a funkcióbillentyûk  ([F1]-tôl [F10]-ig
      vagy  [F12]-ig), amelyek  feladatát mindig  az éppen  mûködô
      program  határozza  meg;  illetve  az  úgynevezett   vezérlô
      billentyûk  ([Alt],  [Ctrl],  [Enter]  stb).  Érdemes   arra
      figyelni,  hogy   szinte  minden   billentyûzeten  található
      (többnyire   a   hátlapján)  egy   kis   kapcsoló,  amellyel
      beállítható, hogy XT vagy AT géphez kívánjuk használni.


      @VMonitor@N

          A monitorok kérdése már nem intézhetô el ilyen  röviden.
      Nagyon  sokféle  képernyô  létezik,  s  végeredményben  ezek
      mindegyike csatlakoztatható gépünkhöz.  Ennek azonban az  az
      ára, hogy egy  adott monitortípus mûködtetéséhez  szükségünk
      van  a  neki  megfelelô  ún.  vezérlôkártyára  is  (ami  egy
      mozdulattal helyére  illeszthetô a  gép felnyitása  után). A
      monitorokat  jellemzi  színes  voltuk  (hány  színt  képesek
      megjeleníteni -- ha csak egyet, akkor monokróm avagy ""mono"
      a  megfelelô  jelzôjük);  felbontásuk  (hány  pontot képesek
      megjeleníteni,  milyen  finoman  rajzolnak);  s  méretük. Az
      alább  felsorolt,  legelterjedtebb  kártya/monitor   típusok
      közül  a  választást az  általunk  elvégzendô feladatok,  és
      pénztárcánk határozza meg.


      megnevezés  típus(ok)      legjobb grafikus
                     felbontás, színek száma
      monokróm    MGA, Hercules  720x348, mono
      színes      CGA         640x200, mono
                     320x200, 4 szín
      EGA    sokféle         640x350, 16/64 szín
      VGA    sokféle         640x480, 16/262144 szín
                     320x200, 256/262144 szín
      Super VGA   sokféle        640x480, 256/262144 szín
                     800x600, 16 v. 256 /262144 szín
                     1024x768, 16 v. 256 /262144 szín
                     stb.
      2. táblázat

          A megnevezésekben  itt is  nagy a  kavarodás. A megadott
      felbontások a szabvány szerinti alapkövetelményeket  jelzik.
      E  szabványokat  mindig  az  elsô,  új  néven  megjelenô IBM
      gyártmányú  videokártya   jellemzôi  szabják   meg,  s   nem
      hivatalokban  döntik  el.  Ez alól  is  kivétel  a Hercules,
      amelyet soha nem gyártott az IBM, s olcsósága révén  terjedt
      el.   A   legtöbb   kártyagyártó   a   szabványt   meghaladó
      felbontással kínálja termékeit. A ""Super VGA" megnevezést a
      piac szülte, a kiemelkedô  felbontású VGA kártyákra; az  ott
      megadott  három felbontás  csak három  példa a  leggyakoribb
      ""szuper"  felbontásokra.  A  felbontásnál  az  elsô  szám a
      vízszintesen,  a   második  a   függôlegesen  megjeleníthetô
      képpontok számát adja meg.  A ""/64", ""/262144" a  szokásos
      jelölés arra, hogy az  egyszerre megjeleníthetô 16 vagy  256
      szín hány színbôl (mekkora ""palettáról") választható ki.  A
      táblázatban nem  szerepelnek azok  a speciális,  nagyon nagy
      felbontású,    és    többnyire    grafikus     processzorral
      felgyorsított grafikus  kártyák, amelyeket  a gyártók  saját
      elnevezéseikkel kínálnak.
          A szövegek megjelenítésében  a skála a  80 oszlop és  25
      sor lehetôségétôl (CGA) a 132  oszlop és 60 sor (Super  VGA)
      felbontásig  terjed.  A  monitorok  méretét  a  képernyôátló
      inch-ben (colban) kifejezett nagyságával jellemzik (1 inch =
      2,54  cm).  A használatos  tartomány  10--24 col,  a  14 col
      messze a  leggyakoribb. Az  árak minden  tényezôt figyelembe
      véve  8000  Ft-tól  500  ezer  Ft-ig  terjednek  (1991-ben).
      Meggondolandó  tehát,  hogy milyen  monitort  alkalmazunk. A
      legtöbb irodai alkalmazáshoz (szövegszerkesztés, adatkezelés
      stb.), otthoni  munkára bôven  elegendô a  monokróm grafikus
      monitor   (Hercules).   Grafikai   jellegû   mérnöki   munka
      (gépészeti       tervezés,       áramkörtervezés      stb.),
      kiadványszerkesztés  megköveteli  a  nagyfelbontású   színes
      monitort (EGA,  VGA). Az  újabb játékok  kihasználják a  VGA
      lehetôségeit,  ami  sokak  számára  fontos  szempont  lehet.
      Határozottan nem  javasoljuk a  CGA monitor  használatát. Az
      EGA kártyák és  monitorok gyártásával világszerte  leálltak,
      kivéve néhány gyártót, aki még kitart pár hónapig. Ennek  az
      az oka,  hogy a  jóval jobb  minôségû VGA-k  ára az  EGA-hoz
      közeli szintre csökkent. Gyakorlatilag az olcsó Hercules  és
      a drágább VGA közt érdemes választani.


      @VMágneslemezes tárolók@N

          Mint   már   tisztáztuk,   adatainkat,    programjainkat
      állományok,  file-ok  formájában  háttértárolón  ôrizzük.  A
      leggyakrabban használt  két típus  a hajlékonylemez  (floppy
      disk), illetve a  merevlemez (hard disk,  winchester). Közös
      bennük, hogy az adatokat mágneses formában rögzítik  rajtuk.
      A mágneses jelek  felvitelét külön eszközök,  az úgynevezett
      meghajtók végzik (irattáros), s ezek a meghajtók  (drive-ok)
      gondoskodnak a  mágneses jelek  visszaolvasásáról is.  A két
      lemezfajta  fizikai  felépítése  egy  vonatkozásban hasonló:
      koncentrikus  körökbôl (sáv,  track) épülnek  fel, s  azokon
      belül találhatók a blokkok (block, sector).
          A lemezek  használhatóságának elôfeltétele,  hogy minden
      blokk-kezdetet ellássunk egy azonosító információval. Ezt  a
      folyamatot hívjuk a lemezek formázásának (formattálás), amit
      a  megfelelô  parancs  kiadása  után  a  meghajtó  végez el.
      Vigyázat!  Ha  adatokat tartalmazó  lemezt  formázunk, rajta
      levô adataink elvesznek!
          A  hajlékony lemezek  ténylegesen megfelelnek  nevüknek:
      egy igen vékony mûanyag alapra került fel az  adatrögzítésre
      alkalmas  mágneses  réteg.   Ezért  szükséges  a   lemezeket
      védôborítóban tartani.  A manapság  használt gépek  a floppy
      lemezek mindkét oldalát  írják, olvassák, tehát  úgynevezett
      kétoldalas  lemezeket  kell  használnunk.  A legelterjedtebb
      lemezformátumok:

      Kapacitás         360 KB  1,2 MB  720 K  1,44 MB
      Méret (inch)      5,25    5,25    3,5    3,5
      Track/inch (tpi)  48      96      135    135
      Felirat           DS/DD   DS/HD   MF/DD  MF/HD
      Géptípus          XT      AT      XT     AT
      3. táblázat

          Bármelyik  lemeztípust  használjuk  is,  minden  esetben
      lehetôségünk van adataink védelmére, a lemez  védôburkolatán
      található     írásengedélyezô     ablak     leragasztásával,
      átállításával.   A   3  1/2   colos   lemezeken  kis   lapka
      helyettesíti ezt.  Ezt viszont  olyan állásba  kell tolni az
      írásvédelemhez,  hogy  a  lapka  által  letakart  kis  ablak
      szabaddá váljék.
          Figyelem!  Az  AT  gépek  1,2  Mbyte-os floppymeghajtója
      képes  elolvasni  az  XT-n  felírt  360  Kbyte-os lemezeket.
      Fordítva ez nem igaz! Még akkor sem mindig mûködik a  dolog,
      amikor egy XT-n formázott  360 Kbyte-os lemezre AT-n  felírt
      adatokat XT-n kívánunk elolvasni.
          A  merevlemez  elnevezés  némileg  megtévesztô.  Valóban
      kemény  anyagból  készült  az  alaplemez,  de  nem  egyetlen
      lemezrôl van  szó, hanem  közös tengelyre  szerelt 2-9 lemez
      alkotja a  ""lemezt". Ennek  megfelelô számú  író/olvasó fej
      van a  meghajtóban. A  fejek a  lemezektôl kb.  1 mikrométer
      (0,001  milliméter)  távolságra helyezkednek  el.  A lemezek
      igen  nagy  sebességgel  (másodpercenként  60  fordulattal),
      légritka térben forognak.  Ennek következtében a  winchester
      mechanikai behatásokra igen  érzékeny (por, rázkódás  stb.).
      Ez az  ára a  sokszorosára növelt  tárolókapacitásnak: a  ma
      kapható  merevlemezek  800-900  track/inch  sûrûség  mellett
      20--160 Mbyte  adat tárolására  képesek. (1  Mbyte nagyjából
      egymillió betût jelent!).
          Figyelem! Régebbi  típusú merevlemezek  esetén mozgatás,
      szállítás elôtt  a fejeket  úgynevezett parkolópályára  kell
      állítani, ami egy segédprogrammal egyszerûen megtehetô.
          A PC-k általában két floppymeghajtót kezelhetnek.  Jelük
      A:  illetve  B:,  a  merevlemez  meghajtók  jelölése  C:-tôl
      kezdôdik.


      @VNyomtatók@N

          Az    IBM    PC    kategóriájú    számítógépekhez    két
      nyomtatótípust:  mátrixnyomtatókat  illetve lézernyomtatókat
      használ az  alkalmazók döntô  többsége. A  mátrixnyomtatók a
      karakterek megalkotásának  módjáról kapták  nevüket. Ezek  a
      nyomtatók  a  betûket, számokat,  írásjeleket  kis pontokból
      állítják össze.
          Ezt,  a  pontok  által  kitöltött  táblázatot   nevezzük
      mátrixnak.  Minden  karakter  képének  megfelel  egy   ilyen
      táblázat  (a   monitorok  is   hasonlóan  jelenítik   meg  a
      karaktereket).  A  mátrixnyomtatók  írófeje  egymás   felett
      elhelyezkedô,  általában  9  darab tûbôl  áll.  A  fej adott
      sebességgel elhalad (a precíziós léptetômotor jóvoltából)  a
      festékszalag  elôtt,  s  amikor  egy  karakter   kirajzolása
      szükségessé válik,  a tûk  ráütnek a  festékszalagra és  így
      nyomot   hagynak   --  a   megfelelô   kombinációban  --   a
      festékszalag mögötti papíron.
          Mûködési módjuk révén a mátrixnyomtatók képesek grafikák
      nyomtatására,   és   magától   értetôdô   módon   a   magyar
      karakterkészlet (ékezetes betûk) nyomtatására is. Nyomtatási
      sebességük 80--120 karakter másodpercenként, de ez függvénye
      az  alkalmazott nyomtatási  módnak is.  E nyomtatók  ugyanis
      képesek  gyors,  durva  felbontású  (draft)  módban, illetve
      közepes felbontással (NLQ, Nead Letter Quality, közel  levél
      minôségû), de lassabban nyomtatni.
          Åltalában   többféle   karakterkészlettel  rendelkeznek,
      állítható  a   betûnagyság,  sortávolság   stb.  Nyomógombok
      segítségével is megvalósítható legtöbbjükön a  papírbefûzés,
      soremelés   és   lapdobás,   üzemmódváltás.   Beállítható  a
      másolatok száma,  s az,  hogy úgynevezett  leporelló papírra
      (lyuggatott    szélû,    perforálással    lapokra    osztott
      papírszalagra),   vagy   normál   írógép-papírra    kívánunk
      nyomtatni.    A    számítógéphez    Centronics     szabványú
      (""párhuzamos")   bemeneten   csatlakoznak.   A   párhuzamos
      ki/bemenet  (port)  annyit   jelent,  hogy  az   1  byte-nyi
      információ egyszerre kerül átvitelre, a 8 bitet továbbító  8
      vezetéken keresztül. (Soros port esetén a 8 bit ""sorbaáll",
      egymás után kerül továbbításra, tehát olcsóbb, de lassabb).
          Jelenleg   --  viszonylag   alacsony  áruk,   megbízható
      mûkôdésük,   olcsó   üzemük  miatt   --   a  legelterjedtebb
      nyomtatónak számítanak, illesztésük minden fontos alkalmazói
      programhoz megoldott. Manapság már  kaphatók 24, sôt 48  tûs
      színes mátrixnyomtatók  is, amelyekkel  gyakorlatilag (igaz,
      lassan) nyomdai minôségben is lehet nyomtatni.
          A lézernyomtatók  nagy része  szintén valamiféle  mátrix
      szerint  dolgozik,  ezt  hívják  bittérképes  vagy raszteres
      nyomtatásnak.   Mûködési   elvük   sokkal   bonyolultabb   a
      mátrixnyomtatókénál, de meg is van az eredménye. Egy tipikus
      asztali  lézernyomtató  1  col  hosszon  300  pontot nyomtat
      (vagyis 300 dpi felbontású),  s egy oldal nyomtatása  néhány
      másodpercet vesz igénybe. Ennyi  idô alatt az egész  oldalon
      kilencmillió pontot festékez be vagy hagy fehéren.
          Érthetô,   hogy   minden  lézernyomtató   maga   is  egy
      számítógép, amelynek lelke a raszteres képfeldolgozó  egység
      (Raster  Image  Processor, RIP),  s  kell hogy  tartalmazzon
      legalább 512 Kbyte, de inkább 1 Mbyte RAM-ot, mivel a teljes
      oldal képét elôre elkészíti.
          A  lézernyomtatók  másik típusa  vektorosan  írja le  az
      ábrázolandó  adatokat.  A  vektoros  leírás  azt  jelenti --
      némileg leegyszerûsítve --,  hogy a számítógép  meghatározza
      egy vonalszakasz két végpontját, s egyenest húz közöttük. Az
      így   kapott   rajzok   és   karakterek   jóval   élesebbek,
      kontúrosabbak,  s  alkalmasabbak  a  késôbbi  manipulációkra
      (döntés, forgatás, méretváltoztatás stb.), mint az a 3. ábra
      vázlatán látható.
          Az  igazi  nyomdai rendszerek  csak  így mûködhetnek.  A
      bonyolult  matematikai  eljárást  egy  kváziszabvánnyá  vált
      úgynevezett oldalleíró  nyelv, a  PostScript valósítja  meg.
      Sajnos a PostScript alapú nyomatók ára legalább kétszerese a
      raszteres lézernyomtatókénak.


      @VEgér@N

          Az Apple cég nevéhez fûzôdik az elsô felhasználóközpontú
      grafikus operációs rendszer  megalkotása. Ez annyit  jelent,
      hogy   a   felhasználónak   többé   nem   kellett  misztikus
      kulcsszavakat hibátlanul bepötyögnie a billentyûzeten, hanem
      elôre megalkotott ábrácskák (ikonok), szavak jelentek meg  a
      képernyôn, s csak választania kellett. Ezt pedig az  egérnek
      nevezett  eszközzel  tehette,   amit  az  asztalon   ide-oda
      tologatva,  a  képernyôn  mozgó  nyilat  a  kívánt funkcióra
      irányítva, kattintott  egyet az  egér gombjával,  s elindult
      például kedvenc játéka.
          A szoftverfejlesztôk hamar felismerték az egérben,  mint
      beviteli  eszközben   rejlô  lehetôségeket,   s  egyre-másra
      jelentek meg a  programok új, egérhez  igazított változatai,
      ikonokkal, legördülô  menükkel, párbeszédes  ablakokkal. IBM
      PC-re is elkészült a grafikus kezelési felület, a  Microsoft
      cég terméke, a Windows, amelynek 3.0 verziója elsöprô sikert
      aratott. Ma már bizonyos programok egér nélkül gyakorlatilag
      használhatatlanok (Ventura,  PCTools, Word  stb.). Åltalában
      úgynevezett  soros  egeret  használnak,  amely  a számítógép
      RS-232   szabványú   (""soros")   kimenetére    csatlakozik.
      Mûködéséhez egy kis szoftver szükséges, amelyet általában az
      egérrel együtt adnak.


      @VPlotter@N

          Rajzgéprôl van szó,  amit elsôsorban a  mérnöki munkában
      lehet használni.  Külön, virágzó  ággá vált  a számítógéppel
      segített tervezés (Computer  Aided Design, CAD).  A tervezés
      eredményeként keletkezô rajzok  megjelenítését oldják meg  a
      plotterek.   Egy  X-Y   síkban  gyakorlatilag   folyamatosan
      mozgatható (0,5  mm pontosággal)  toll készíti  el az ábrát,
      rendszerint   A4-esnél   nagyobb   formátumban,    általában
      színesen, több, különféle színû tollal rajzolva.


      @VScanner@N

          A scannerek (lapbeolvasók) képek és szövegek  bevitelére
      alkalmas eszközök. A scanner megvilágítja az eredeti  ábrát,
      szöveget,   s  egy   benne  elhelyezett   érzékelô  méri   a
      visszatükrözött fény mennyiségét. A mért adatokat a  scanner
      digitális jelekké alakítja, s ezeket továbbítja a számítógép
      memóriájába. Ily módon (s ez a lényeg) az eredeti képnek egy
      digitalizált  formája  jelenik  meg  a  számítógépben, amely
      tovább alakítható  (átrajzolható, javítható,  kicsinyíthetô,
      színezhetô  stb.),  sôt  szövegbe,  kiadványba  illeszthetô,
      nyomtatható.  Ha   rendelkezünk  optikai   karakterfelismerô
      (Optical  Character  Recognition,  OCR)  szoftverrel,  akkor
      megszabadulhatunk  az  egyszer  már  kinyomtatott   szövegek
      begépelésének  rabszolgamunkájától. A  scannerek asztali  és
      kézi kivitelben kaphatók, utóbbiak jóval olcsóbbak.


      @VStreamer@N

          Ez az eszköz  nem más, mint  egy igen jó  minôségû, igen
      gyors,  speciális  kazettákkal  mûködô  kazettás  magnó. Egy
      kazettára 30--160 Mbyte adat  vihetô fel 15--20 perc  alatt.
      Feladata  ebbôl   következôen  a   merevlemezek  tartalmának
      biztonsági célú lementése,  akár naponta is.  Használata ott
      indokolt, ahol naponta nagy mennyiségû olyan adat  képzôdik,
      kerül   rögzítésre,   amely   pótolhatatlan.   (Programjaink
      biztonsági másolata jobb, ha lemezen van).
          Természetesen  rengeteg  más  periféria  is használatos:
      fényceruzák,  joystickek,  vonalkód-olvasók,   adatrögzítôk,
      beszédgenerátorok stb.  -- csak  a legfontosabbakra  tudtunk
      kitérni.

      @KBánhegyesi Zoltán@N


         ┌────────────────┐  ┌───────┐
 ┌────────────┐  │    központi    │  │       │
 │billentyûzet├─>│   processzor   ├─>│monitor│
 └────────────┘  │     (CPU)      │  │       │
         └────────────────┘  └───────┘
             ^
             │
             v
          ┌──────────────┐
          │   memória    │
          │ (ROM és RAM) │
          └──────────────┘
             ^
             │
             v
        ┌─────────────────┐
        │ háttértároló(k) │
        │ (lemezegységek) │
        └─────────────────┘